Azoknak, akik /még mindig/ nem értik, szeretettel - és ÚJRA

Azoknak, akik /még mindig/ nem értik, szeretettel - és ÚJRA

-Hányféle az igazság? – kérdezed. Kettétép téged.

-Lásd meg te magad – küldöm én feléd. Én nem felelhetek.

-Sokféle igazság létezik, s mind megfér egymás mellett. Egy szép világban – így te.

Elindulsz tehát jobbra, majd balra. Föl és le. Balra és jobbra. Engem kérdezel. S én nem felelhetek.

Újrakezded. Odaadod magad, majd elveszed magad és megint csak odaadod – de most már másfelé.