„Adni valakinek: sokszor csak figyelem adását jelenti. A szerrel, Énből való figyelés már maga adás. Ahol a figyelem, ott vagyok Én. Amire figyelek, ott vagyok Én.”
„Odakint”-re szorult figyelemmel csak azt nézem, hogy sikerül-e úgy megnyilvánulnom, ahogy szeretném, s erre a világ hogyan reagál. Így könnyen elfeledkezem az eredeti indíttatásomról, és arról, hogy mi az Én egyediségem.”
