A következő feladatokat legtöbbször milyen lelkiállapotban végzed?

1. Úton a munkahelyre reggel/odaülni dolgozni/elkezdeni a munkát.

A, Fáradalom, mert túl sok szálat tartok.

B, Vonzalom, mert jó érzés, hogy beleadhatom magam és az ötleteimbe.

C, Riadalom, mert alapból veszélyt látok (nem fog menni, stb.)

D, Szolgalom, mert „muszáj”.

E, Izgalom, mert alig várom.

A lélek egy ingoványos, képlékeny, változékony, homályos terület, valami ködös, ott belül, ki tudja, hol, valami érzelmes, meghatározhatatlan, kategorizálhatatlan massza, ami pont az ismeretlensége miatt félelmetes is lehet. Sokaknak még a lélek léte is kérdéses, nemhogy az, hogy bármiféle szabályszerűség szerint működik.

Mit értünk önismeret alatt? Hogy ismerem-e a saját tulajdonságaimat? Hogy tudom-e, mit szeretek és mit nem? Tisztában vagyok-e saját reakcióimmal és viselkedésmintáimmal? Önismeret talán az, hogy képes vagyok megmondani, milyennek látszom kívülről? Vagy azt, hogy hol a helyem a világban?

Az önbizalom hagyományos értelemben: Hit magunkban, meggyőződés a saját képességeinkről, erőnkről, céljaink elérhetőségéről, amit nem feltétlenül tudunk igazolni, mégis bizonyosnak tartunk.

Számtalanszor előfordul azonban az, hogy meg vagyunk győződve mindenféle értékünkről, kívülről nézve azonban eltúlzott bizonygatása ez valami elveszettnek…